Porcelángyártás Telkibányán

11186227_1436840813285151_527106573_nA porcelán és kőedény alapvető komponensei megegyeznek: kaolin, kvarc, földpát vagy mészpát. Ezek különböző arányításának, és a gyártási technológia másféleségének /porcelán esetében a magasabb égetési hőmérséklet/ köszönhető az eltérő minőség. A magasabb minőség eléréséhez az alapvető tudás birtokában is sok kísérletre volt szükség. Érdekes jelenség, hogy míg Európa szerte a porcelángyárak – a piaci igényeknek megfelelve- a technológiát könnyítve a keménycserép készítményekkel igyekeznek bővíteni a termék skálájukat, addig Magyarországon a 19. század 20-as 30-as éveiben létrejött keménycserép manufaktúrák igyekeznek a porcelánkészítés nagy kihívását megoldani.11212378_1436840906618475_936794979_n

Bretzenheim Ferdinánd herceg telkibányai gyáralapítása Magyarországon egyedi, kivételes tervezet volt, az elsődleges törekvés már az indulástól kezdve a porcelán előállítása volt. A herceg apja halála után 22 évesen örökölte meg a sárospataki és regéci uradalmakat. Telkibánya az utóbbi része volt. Az agilis ifjú herceg az uradalmak fellendítését, fejlesztését tűzte ki céljául. Terveiben első helyen szerepelt a telkibányai porcelánkészítő manufaktúra létrehozása.

Felmerül a kérdés miért épen a porcelánmanufaktúra létesítésével kezdte a modernizálást az ifjú herceg? Egyrészt akkoriban fedezték fel, hogy Telkibányán a régóta meglévő, elhagyatott bányajáratokban arany ugyan már nincsen, de van más a korábbi évszázadokban ismeretlen jelentőségű nyersanyag, a kaolin. Másrészt az ilyen ipari létesítménnyel jól lehet hasznosítani az uradalom kiterjedt 11216478_1436840883285144_1728308455_nerdőségeinek a fáját. Ráadásul Telkibánya környékén a porcelángyártás másik fontos összetevője, a kvarc is fellelhető volt. Mindezek mellett Bretzenheimet nem csak anyagi természetű megfontolások vezették: a Széchenyi István baráti köréhez tartozó főúr, valószínűleg a reformkor eszméit is követte, mikor a magyarországi porcelángyártás megteremtésébe kezdett.

image_print