Menü Bezárás

Látnivalók

Vártemplom

A 15. században biztosak lehettünk abban, hogy itt erődítmény állt, mert két oklevél is említi. A templom belsejében a szószékkel szemben lévő falra 1624-ben került latin szöveg, amit a későbbi korokban bővítettek majd 1892-ben magyar nyelvűre cseréltek. A véset mind a két eseten a templom felújítása, és bővítése volt.

Mindenképp fontos hogy az egykori város központja a Vártemplom lehetett. Az épületet körülvevő első vonulat a halottak nyughelye a temetőkert. A sírok köröket írnak le minden elhunyt a fejjel a templom irányában fekszik. A rangos befolyásos emberek, egyházi tisztséget viselők a templomhoz közel kaptak sírhelyet.

A templom a jelenlegihez közeli formáját a huszita dúlás után kapta meg. Myskovszky Viktor 1875-ös vázlata szerint egy hatalmas belsőterű déli oldalajtóval és keleti szentéllyel gótikus templomot örökít meg. A dokumentumon pontosan látszik a templomot körbeölelő várfal, egy északkeleti várfallal megerősítve. A másik rajz az 1624-es visszabontás utáni állapotot rögzítik. Ennek bizonyossága szerint a templom méretei kb. a felére apadtak. Az egykori szentély és oldalhaj eltűnt, az északi fal 5 m-re beljebb került. A templomnak és környékének képe 1892-ben döntő változáson ment át, amikor 25 méter magas kőtornyot toldottak a nyugati végéhez. A torony csúcsán egy gömb és egy kakas kapott helyet. A toronyban két harang van a nagyobb harang 650 kg súlyú a kisebb 200 kg-ot nyom.

Gombfás temető

A telkibányai temetőben vélhetően a reformáció gombfákkal jelezték szerettük sírhelyét. Ezeket a sírhelyeket beszédes fejfáknak is hívjuk, mert szavak és írásjelek nélkül is nagyon sok mindent elárulnak az elhunytról. Eredetileg hat gombát különböztettek, meg amit később kiegészítettek még kettővel. A legszembetűnőbb fejfa legfelső 10-15cm-nyi része. Itt válik el, hogy

  • házasemberé, mert akkor a teteje elölről hátrafelé van bevágva; ezt mondták a férfiak kalapjának
  • a férjes asszonyoké a férfiakéval ellentétben hátulról előrefelé van lemetszve; ezt az asszonyok kontyának tartják
  • a legények gombfájának teteje kissé lapított, kopjafa szélességének megfelelő gomb végződik; ez a legények haja
  • a nagylányok gombfája fordított trapéz alakú;
  • a fiú csecsemők fejfáján négy éves korig hosszabban megnyújtott gömb van; ez a kisfiúk haja
  • a leány csecsemők sírjele tulipános végű.

Vannak vélemények, amelyek ezt a kislányok hosszú hajára utaló jelnek vélik.

Szent Katalin ispotály és kápolna

Szent Katalin ispotály és kápolna nem csak Telkibánya értékes történelmi emléke és látnivalója, hanem Észak- Magyarország egyik legszebb romfeltárása. A középkori okmányokban már korábban ismertek voltak az ispotály alapításának adatai. A feltárás akkor indulhatott meg, amikor 1997 tavaszán egy építkezés földmunkái során, a romok és a temető maradványai előkerültek. A feltárásokat 1997 és 1998 nyarán végezte el a Herman Ottó Múzeum régésze, Pusztai Tamás.

Telkibánya, mint virágzó bányaváros, megengedhette magának, hogy egy ispotályt tartson fenn, betegeknek és az elaggott bányászok gondozására. Egy ilyen létesítmény létrehozása nem csak erkölcsi kötelességük volt, hanem a város rangját is kiemelte.

A telkibányai ércbányászok védőszentje, mint sok más bányavárosnak, Selmecbányának, Körmöcbányának, Nyitrabányának, stb. volt a védőszentje. Telkibányán felépített második templomot Szent Katalin tiszteletére szentelték fel.

Az ispotály helyén egy kőalapra épített fakápolna állt, aminek a helyére épült fel az épületegyüttes 1367 után. A falak maradványaiból megállapítható, hogy 18 méter hosszú és 11 méter széles templom, amihez egy nyolc szög alakú templom tartozott. A templom északi oldalához csatlakozott egy kétszintes épület ahol az ispotálymeter lakott és itt a templom nagyméretű karzatán helyezték el az ápoltakat. A huszita megszállás után részben elpusztult épület saját igényeik szerint építették át és egy kápolnával bővítették. Az épület mellett 127 sírt tártak fel.

Telkibányai Helytörténeti kiállítás

A Telkibányai Helytörténeti Kiállítás 1970-ben jött létre. Alapítók murvai László és Benke István. 1980-ban az épület felső szintjén a Rudabányai Múzeum kibővítve újra rendezte a kiállítást. 1982 és 1985 között az épület és a kiállítás bővítésre került. Az Észak- magyarországi Erdőfelügyelőség által teljes tető, teraszfelújításon, beüvegezése esett át. Az egyik teremben a Zempléni- hegység élővilágát, erdőgazdaságát bemutató kiállítást hozott létre. 1985-ben kezelését átveszi a Telkibányai Ipartörténeti Gyűjtemény Alapítvány Kuratóriuma, aminek a vezetője Benke István. 1986 és 2006 között a múzeumkerti létesítmények kiépítésére kerül sor:

Nemes Sándor bányászatot bemutató fa- szobor csoportja, emléktáró és akna egy régi pince átalakításával, ércőrlő malomkőpark, amely 8 évszázad őrlési technológiáját mutatja be, geológiai kőzetbemutató a környék kőzeteit helyezték el. A múzeum bővítése: Múzeum presszó, technológiai makettek, ásvány gyűjtemény, néprajzi gyűjtemény, előadó és foglalkoztató terem. A múzeum önfenntartó csupán a dolgozók munkabérét fedezi a rudabányai múzeum. A múzeum ekkor érte el a legmagasabb, évi 16 ezres látogatói létszámot.

2006-ba a múzeum a B.-A.-Z. Megyei Múzeumi Igazgatóság hálózatába kerül. 2008-ban az ALFA program keretében az épületet és a kiállítótermek felújítása került sor 15 millió forint költséggel.

2013-tól mai napig a múzeum kezelését átveszi a Telkibányai Községi Önkormányzat. A múzeum fennállása alatt a múzeum az ezekben az években rendelkezik a legnagyobb működési kerettel.

Gejzírkút

Az Ósva- völgyben a Cser- hegy lábánál egy kúp alakú 7-8 méter magas szikla áll közvetlen a tövében egy langyos vizű forrással. Ez az egyik legszebb és különleges tanúja a környéken végbemenő utóvulkáni működésnek.

Földtanilag is különleges képződmény, hiszen a több tűsziklától eltérően anyaga nem perlit, hanem kemény, kovásodott riolit. Feltehetően ez a környék legfiatalabb utóvulkáni képződménye, ami gyakorlatilag még mindig aktív. Erre utal a forrás langyos vize.

Csorgókút

A Múzeummal szembeni Csokonai utcavégén található. A Cser-hegy lábánál. Állandóan friss vizet szolgáltató lágy vizű forrás.

Perlitfolyás

Telkibányán az Ósva- völgy különleges látványossága a perlitfolyás néven ismerté vált vulkanikus eredetű kőzetképződmény, ami az utóvulkáni tevékenység során jött létre. Kiváló minőségű perlitet tartalmaz ezért bányászata a korábbi években többször felmerült, a lakóházak és a természetvédelem miatt ez nem valósulhatott meg. Ma egy cölöpkerítés védi, részben hogy a lakosság ne használja az erózióból folyamatosan képződő perlithomokot építési célokra, részben pedig a baleset megelőzése érdekében.

Középkori duzzasztógát

A sárga turista útvonal mentén az Ósva- patak völgyében található, ipartörténeti emlék, amely az Ósva patak vizét duzzasztotta föl a felduzzasztott víz energiájával ércőrlő malmokat működtettek. Fény korában 50 méter hosszú átlagosan 4-7 méter magasságú 2 méter falvastagságú építmény volt. A mára fennmaradt maradványok megmentésre várnak.

Perlit tűsziklák

Az Ósva patakot követve a Cser- hegy vonulatában perlit tűsziklákat csodálhatunk meg, amelyek a turista útvonalat végigkíséri. A sziklatornyok nagysága 3 métertől a 15-20 méterig.

Cser- hegy

A Cser- hegy közvetlenül Telkibánya felett emelkedik. A hegyet a Cserenkó- patak illetve a Vörös- patak völgye határolja. A Cser- hegy kb. 60 méter mélyebben fekvő nyereggel kapcsolódik a szomszédos hegyhez így önálló hegyet képez. Négy mellékcsúcs után a hegy fő része erős emelkedővel a hegy legmagasabb részét az 505 méter magas tetőt. A hegy fő részét a sáncvár foglalja magába. A sánc 387,4 méter magas a harmadik mellékcsúcsánál kezdődik a hegy legmagasabb kiemelkedő végén ér véget. A hegyet a sánc illetve többnyire csak a perem elmosódott alakja teljesen körbeveszi. A sánccal körülvett terület hossza 780 méter, legnagyobb szelessége 300 méter teljes hossza pedig 2000 méter.

Koncz falva romjai

A Veres-vizű táró környékén több lakóház romja található. A romok közül a „leglátványosabb” Koncz falva romjai. Megközelíthető a sárga körjelzésen illetve az aranyásók útja tanösvényen, amelyeknek közös kiindulópontja az Erdész- Bányász barátság pihenőhely.

Jegesbarlang

Királykút, ahogyan a helybéliek nevezik. A környék legszebb és leglátogatottabb kirándulóhelye. Hazánk egyetlen jeges barlangja, talán leghidegebb vizű forrása és régmúlt időkből származó szép- szomorú története teszi méltán különlegessé kedvelté Telkibányától 5 km-re található erdei pihenőhelyet. A legendás királyunk Hunyadi Mátyás látogatásának és a néphagyomány szerint Szép Ilonkával folytatott szerelmi románcának őrzi e hely, ami természeti értékekben gazdag fokozottan védett területe a Zempléni Tájvédelmi Körzetnek. A jegesbarlang alatt néhány méterre-felszínre törő valóban jéghideg: hőmérséklete nyáron sem emelkedik 4-5 oC fölé. A forrást és Szép Ilonka sírhelyét mai formájában Tóth Bálint gönci útbiztos építette ki 1932-ben.