Látnivalók Telkibányán

  • Vártemplom – a mai református templom:    A régi település az ún. ”Hegy”-en terül el. Központja a maiVartemplom_01 Templom-domb és közvetlen környezete lehetett. A dombon vár állott, amely  a XIV. századtól központi szerepet játszott a település életében. A református templomban magyarul olvasható, egykori latin nyelvű vers „két templomok”-at említ. Az egyik valószínűleg a mai templom őse volt a várban. Azóta többször átépítették. A másik- a városi –templom lehetett feltevések szerint a közrendűek és a szegények temploma. A várral egy időben pusztult el;  maradványai – már csak fűvel benőtt kis domb – még láthatók. (Hegyi út)
  • Kopjafás temető:25121

A Templom – dombon van a temető teljes területe, ezért belső terének elrendeződése a domborzat függvénye. Magja megközelítőleg kör alakú, melyet a régi várárok megmaradt vonulata hangsúlyoz. A kopjafát a helyiek gombfa vagy gomfa néven emlegetik. A faluban hétféle fejfát ismernek, de csak négyet használnak. Törzsük négyzet alapú hasáb. A felnőtt férfiaké és nőké végig ilyen formájú, tetejük hátra, ill. előre levágva. A fiúké gombos, a lányoké koronás végű. Van olyan is, amelynek a teteje félkör vagy fordított trapéz alakú. (Hegyi út)

  • Alexandrai Szent Katalin ispotály és kápolna:   25485                               

Az írott források alapján 1367 előtt Telkibánya déli szélén egy fából készült kápolna állt, amelynek elbontásához Kuprer György telkibányai bányaispán az ispotály felépítésének okán 1367-ben engedélyt kért Lajos királytól. 1369-ben Mihály egri püspök már az építkezések megkezdéséről ír. Az ispotály szegény és elaggott betegei számára szükségessé vált, hogy az ispotályhoz egy kápolnát építsenek. A kápolna azért kaphatta a Szent Katalin elnevezést, mivel ő volt a telkibányai bányászok védőszentje. (Hegyi út)

  • Telkibányai Helytörténeti Kiállítás:

18788434A község egyik legrégebbi épületében 1970-ben nyitotta meg kapuit. Itt működött az első magyar porcelángyár, amit az 1930-as években a Kádár-család lakóházzá alakított át, majd 1970-ben az épület alagsorát, 1980-ban a teljes épületet a gyűjtemény részére adta át. Itt láthatók hazánk első porcelángyárának termékei, valamint a hajdani bányaváros nemesérc-bányászatának emlékei. Leglátványosabb része az a dioráma, amely a középkori bányászat teljes technológiai sorát mutatja be. Látható még a Zempléni-hegység állat –és növényvilága, apróvadjai, hüllői a békáktól a keresztes viperáig. Megismerhetők a község használati eszközei, néprajzi tárgyai, házi szőttesei, Magyarország legfontosabb ásványai. ( Múzeum út )Nyitva tartás: 9.00-16.00,kivéve hétfő.

  • Malomkőpark:

A múzeum kertjében kiállított malomkövek a Telkibánya környéken folyó nemesérc-bányászat értékes ipartörténeti emlékei. Egyes darabjait már a XIV. században, a bányászat virágkorában használták. ( Múzeum út )

  • Huszita sziklák, perlitfolyás :18801886

Az összefüggő perlittömbök a telkibányai Ósva-völgyben találhatók. Hasznosítására már többször tettek kíséretet, de a tájvédelmi okok és a gazdaságtalan kitermelés miatt nincs esély arra, hogy itt perlitbányászat indulhasson az elkövetkező évtizedekben.

( Kossuth út )

  • Középkori vízduzzasztó gát:

A vízenergia hasznosításával kapcsolatos első adat 1331-ből származik, feltételezhetően Telkibányán is ebben az időben kezdték alkalmazni, amihez a terepviszonyok kedvező feltételeket nyújtottak. Erről tanúskodnak az Ósva – völgyében lévő gátak maradványai.

( Kossuth út )

  • Ásványkiállítás:

Környékbeli ásványok és különlegességek, ékszerek kiállítása és értékesítése.

( Rákóczi út )