Alexandria Szent Katalin KápolnaKépolna_4

A település egykori plébánia templomában, a későbbi református templomban található egy 1624-ből származó felirat, megy megőrizte Telkibánya egykoron létező két templomának – az ispotálynak és a plébániatemplomnak az emlékét. A XX. század elején-közepén a helyi lakosok még felfigyeltek az ispotály helyén lévő kis dombon előkerülő csontokra, de régészeti kutatás nem történt a területen. Így a feledés eredményeként kezdődhetek meg 1997 tavaszán egy házépítés földmunkái, aminek során előkerültek az elveszettnek hitt Alexandria Szent Katalin tiszteletére felszentelt kápolna és ispotály romjai.

Az 1367-ből származó okiratok számolnak be az ispotály és templom alapításáról.

Már a 12. században megjelennek a bányász önsegélyező szervezetek, amikor a bányatulajdonosok és a bányászok jövedelmük egy részét segélyezésre félreteszik. Ilyen forrásból jöttek létre a bányavárosokban az ispotályok.

Telkibánya, mint virágzó bányaváros megengedhette magának, hogy ispotályt tartson fenn, a betegek és öreg bányászok ápolására, gondozására. Ez nem csak kötelezettség volt, hanem a város rangját is emelte.

Különleges értéke a feltárt romoknak, hogy hazánkban, csak a telkibányai maradt meg eredeti formájában. Az eredeti alapokon felépítették az ispotályhoz tartozó kápolna rekonstruált épületét. A kápolna belső kialakítása Pintér János vállalkozónak köszönhető. Ő készíttette el a belső berendezést, az oltárképet és a padokat. Ezeket a falunak adományozta. Az oltárkép Jóó Zoltán táblakép festő munkája.

Az oltárkép fő alakja Alexandriai szent Katalint ábrázolja, aki többek között a középkori ispotályoknak is a patrónusa volt. Az Ő éltéből vett öt jelentet ábrázoló kép zárja a kompozíciót.

Az oltár két mellékalakja is kapcsolódik a helyszínhez. A baloldalon Szent Rókus a betegek és elesettek patrónusa, a jobb oldalon pedig Szent Borbála a bányászok védőszentje látható.

A szép környezetben megépült kápolna és romkert ma már az egyik látványossága a településnek. Szívesen használják esküvők, keresztelők és hangversenyek helyszíneként.